2013. március 25., hétfő

Szorgos szombat és... ami még mögötte van!


Már hetek óta készülődünk - szintén "tanyamániás" - barátnőmmel, Idával, hogy hozzákezdünk a tanyafelújító-, biokertészkedő projektünkhöz. Na, de... "ember tervez, Isten végez"! A várva várt tavaszba visszafurakodott a tél és csak húzódott, húzódott az idő. Úgy tűnt, hogy a március 23-ra tervezett munkálkodást, a férfisegítséget ismét le kell mondanunk. Én, minden esetre csak elindultam kifelé, mert a szántást ígérő segítségünk reméltem, hogy nem futamodik meg a 0 fok körüli hőmérséklettől. :-)
Út közben csörög a telefon és Iduka sikítja: "Itt a Pityuuuuuu! Mit csináljunk?" Gyertek ki! :-)
- Igen, mivel nem volt - 20 fok, Pityu kerékpárjával elindult 10 km távolságról és... meg is érkezett! -
Kiértem, kifeszegettem a két éve mozdulatlanra, majd szétesésre korhadt kaput, gyűjtöttem egy nyaláb száraz faágat és begyújtottam a konyhai kis cserépkályhába. Ropogott a tűz, langyosodott a levegő... megérkeztek Idukáék és... elindult a szorgos, jókedvű munka! :-)
 
 
Pityu lefűrészelte a fölös, korhadt, vagy vészesen a háztetőre lógó faágakat...
Ida, nagy szakértelemmel megmetszette a gyümölcsfákat.
Közben megérkezett a traktoros és precíz, hozzáértő munkával,
jó mélyen felszántotta a veteményezésre kijelölt területünket.
 
 
A fenti kép sarkában látszik, hogy
"hátha egyszer még szükséges lehet rá alapon"
meghagytuk a fóliavázat" ...Hiába, vannak még terveink! :-)
 
 
Az idő szomorkás volt, de nem panaszkodhattunk, mert
- Pityu mindent tudó kütyüje szerint -
délkörül + 11,7 fok hőmérsékletet mértünk. 

 
Röpke, hideg-élelmi ebéd, forró kávé és újult erővel álltunk neki a munkáknak.
Őszintén bevallom, hogy a "tanya-projekt" motorja, Iduka!
Jókedve, lelkesedése, szorgalma, álmai és vágyai inspirálólag hatnak rám is.
Az Ő kitartásának köszönhető, hogy a tanya bejárata előtti terület is,
ilyen szépen kitisztult.   
 
 
 
A lehullott, száraz ágak és falevelek összegyűjtését követte volna a fűnyírás...
- Ha az a "volna" ott nem lett volna!  -
Bizony, minden igyekezet ellenére, a fűnyírónk nem indult be...
Viszem a szervizbe!
 
 
 
Azért semmi lazsálás!!!
Amíg Pityu az avart gyűjtötte, mi - pihenésképpen - körbejártuk a portát,
hogy felmérjük,
a kerítés javítására mennyi fonott drótot kell még venni...
Na, ez a "körbejárás", ez volt a jutalmunk!
A tanyát körülölelő erdőben, gyermeki örömmel, "csodákra" leltünk! :-)
 
- Bár külön is megérnének egy bejegyzést, de...
mivel ennek a napnak az élménye volt, sorakozzanak itt a képek! -
 






 
 
...Mert bizony csoda a megújuló természet,
a fák között beszűrődő fény, a lassan sarjadó aljnövényzet,
a párhuzamosan futó vadcsapások,
a csodálatos színekben pompázó és burjánzó moha és zuzmó...
...És ez a gyönyörű, piros foltokban felbukkanó valami!
Azóta már tudjuk, ez a "valami" a PIROS CSÉSZEGOMBA.
- Sőt, mint vasárnap a Szankon lakó nászuramtól megtudtam,
népies neve: MADÁRITATÓ. ...Ami nagyon is találó! - 
 
 





 
 
Ugye gyönyörűek??? :-)
 
*  *  *
 
Mi minden fér egy napba!
Készen lett a szántás, meg lettek metszve a fák, csatorna kitisztítva,
rendeződött a tanya előtti udvar, jókat nevettünk, sokat beszélgettünk,
nem csak néztük, hanem láttuk is a "csodákat"! :-)
- Sőt, a szántást végző és a környékben gyermekeskedő segítségünktől,
nagyon érdekes, helytörténeti ismereteket szereztünk!
...Hiszen, csak EZ A TANYA (az akkori cselédházak egyike) 
maradt meg az egykori, világhíres, körtenemesítő,
Szatmáry birtok épületei közül!!! -
 
Sok, nagyon sok minden van még hátra,
(hidrofor beindítása, tetőjavítás, új kapu felállítása, nagytakarítás, veteményezés...)
de... bízunk benne, hogy lesz még segítségünk.
Lesznek még jóbarátok, akikkel nem csak a munkálatokon, hanem
abban a nagyon sok örömben, élményben is osztozhatunk, amit ez a projekt,
ez a pozitív energiákkal teli hely és környezet kínál nekünk! 
 
*  *  *
 
Most azon gondolkodom, hogy ez a "tanya-projekt",
megérne egy külön "misét" (blogot), de ahogy Zsuzsika-menyem mondta:
"Marcsimami, a kézműveskedő, a főzőcskéző, a kertészkedő, az érdekvédő,
az érzelmekkel teli gondolkodó...
ez is, az is te vagy!" 
Elfogadom! :-)
 
 
Bár estére már jártányi erőm is alig volt, azért...
Folytatása következik!
 
 
 

2013. március 18., hétfő

Folytatva...


...a több hónapos hallgatásom alatt elkészült munkáim sorát, most
következzenek a körsálak!
 
 
Renikém születésnapi kívánsága volt egy jó hosszú, barnás színösszeállítású körsál:
 
 
Ne legyen már árva! ...ezért a maradék fonal felhasználásával,
kötöttem hozzá egy zongorakesztyűt is:
 
 
A színátmenetes, olasz fonalat a "Müller"-ben vettem,
a kötéshez 5-ös kör- és zoknikötő-tűket használtam. 
 
 
Mivel a barnás sálnak igen csak nagy sikere lett, újabb kívánság egy nyers-fehér körsál volt! Ehhez a Lana-Tex  "Pasztello" fonalát választottam.  Mivel tetszett a "páva minta", úgy gondoltam, hogy ebből a szép egyszínű fonalból valami áttört, csipkemintásat kötök...
  
 
Elkészült, de valahogy úgy éreztem ez nem az Ő stílusához illő... Ezért, vajszínű, - szintén LanaTex-es - "Alpissima" fonalat társítottam a meglévőhöz és - 6-os körkötőtűvel - kötöttem egy egészen egyszerű, lyuksorral fellazított, rizsmintás, pihe-puha sálat is. 
 
 
 
Az érzéseim nem csaltak meg,
Reninek valóbban az utóbbira esett a választása! :-)
 
 
Viszont..., Zitácskám beleszeretett a csipkemintás sálba! :-)
 
 
De jóóó, már attól féltem, hogy a nyakamon marad valamelyik! :-D
 

 

2013. március 16., szombat

Mivel...


Mivel, a természet furcsa fintora kapcsán - még, ha rövid időre is, de - visszatért a tél...
Mivel, a hosszú hallgatásom ideje alatt készült munkáimat nem mutattam be...

Most, részben pótolom a hiányt! :-)


 
Ezek a karácsonyi gyapjú zoknicskák, András-fiaméknak készültek,
nagy-nagy szeretettel.
Precízebben, Ábelnek, Ákosnak, Zsuzsinak és Andrisnak! :-)
 
 
És még egy újabb adag zokni a...
 
 
...legkedvesebb sógornőmnek, az öcsémnek és a keresztfiamnak! :-)
 
 
Mivel Ágica unokahúgom előző évben már kapott zoknit,
most zongorakesztyűre vágyott!
 

 
 
...Amit - hogy teljes legyen a szett -  kiegészítettem egy nyakmelegítő kendővel.  :-)
 
 
Végül, de nem utolsó sorban...
 
 
Ágica kislányának, Fannikának is...

 
...elkészült - kétágú, natúr és saját festésű gyapjúfonalamból -
a rózsás sapka! :-)  
 
 
...És még nincs vége a pótolni valómnak!!! :-D
 
 
 

2013. március 15., péntek

Kontraszt


Embertpróbáló az idei március 15-e!
 
 
 
 
Na nem nekem, akinek "csak" annyi volt a dolgom, hogy kiássam magam a hóból és utána élvezzem a szobám melegét...
Azok sokaságára gondolok együttérző szívvel, akik az utakon, a hófúvások csapdájában rekedtek!
...És azokra a Hétköznapi Hősökre, akik emberfeletti erővel-, fagyban-, hófúvásban-, étlen-szomjan igyekeztek/igyekeznek a segítségükre lenni, hősies küzdelemmel próbálják - és tudják is - Őket menteni!  
Ami mégis melengeti a szívem, a lelkem, az a hihetetlen mértékű és önzetlen civil összefogás, amivel a tenni akaró és tenni is tudó emberek szervezték, szervezik a segítség adást!

Ezen a napon, ezért az érzésért...
JÓ VOLT MAGYARNAK LENNI!
Köszönet érte minden jóakaratú EMBERNEK!
 
* * * 
 
Álljon itt 15 reggeli fotó a saját, szűk kis környezetemből!
 

 

 
 
 
 
 

 


 

 
 
No Comment!