Tavaszodó Világom

Minden tavasz megújulás,

minden tavasz új remény,

minden tavasz új esély!

...A természetnek, nekünk és - remélem - nekem is! :-)

 

 

Hatvan évem "elszelelt", mégis mindig, újra és újra rácsodálkozom a természetre.  Erőt ad és bizakodást, hogy soha nincs későn, csak TENNI, TENNI KELL! Mindennek, minden évszaknak és korszaknak megvan a szépsége, csak... észre kell venni! Bizony, ÉSZRE KELL VENNI!!!

- Az alábbi képek is (többségében) egy ilyen "rácsodálkozás" pillanatait örökítik meg, 2013. március 11-én. -

  

Az ablakomból, a korareggeli fényben először a kicsiny,

de annál több munkát igénylő udvarom, hívogatóan tárul elém. 



 

 

Közelítek, egyenlőre még a magasból...

Pár nap múlva csodálatos, sárga virágfüggöny takarja majd el az udvar hátsó részét. 

 

 

A földön, kicsinyke vörösbegy és...

 

 

...a rigócskáim egyike kutakodik eleség után. :-)

 

 

Nincs mese, most már le kell mennem!!!

A csodálatos kankalin közelében, egy kis koránkelőre bukkantam.

 

 

 

"Egyiknek sikerül(t), a másiknak nem!" :-(

A kis túlélő mohón táplálkozik. :-)

 

 

Körbenézek, és... JAJ, hol is kezdjem???

 

 

Vizes a föld, még várnom kell... akkor irány a tanya!

 

 

 

A látvány szomorú, hiszen két éve, kényszerűségből ugyan, de elhanyagoltam...

Most vannak célok, vannak tervek és remények, hogy ez a terület is életre kel! :-)

 

 

És életre kel, élettel, színekkel telik meg az udvar...

 

 

 

...Megújul, élettel, nevetéssel telik meg a ház! :-)

 

 

 

Tiszta lesz az ablak...

 

 

Fényes lesz a homályos tükör, ...az elhomályosult "tükröm"!   

 

 

 

Még szétnézek, felmérem a temérdek tennivalót...

Bezárkózom, elindulok a kapu felé és...

Óvatosan lépkedek, hogy megóvjam ezt a csodálatos moha-kolóniát.

 

 

 

 

Igen, szeretném megőrizni és tovább adni

mind azt a szépet amit látok,

amit a szívemben érzek!

 

Drágáim, ez az én örökségem! :-)