2010. december 20., hétfő

Ami nem maradhat el

Legszívesebben mindég kötnék, de... kellő motivációval a konyhában is szívesen tevékenykedek. :)
Márpedig mi lehetne nagyobb motiváció, mint amikor a CSALÁDOM várom haza egy SZENT ÜNNEPEN.


Karácsonykor elmaradhatatlan sütemény a gyümölcskenyér és a mézeskalács (is)


A gyümölcskenyér - ami inkább gyümölcs, mint kenyér - receptjét magam állítottam (ollóztam) össze és... általában variálom, aminek a következménye, hogy a siker nem mindég egyértelmű. :)))





Ezért... Kedves Olvasó, ha ismersz olyat, ami már jól bevált, sok gyümölcsöt-, magvat tartalmaz és hosszú ideig eláll, kérlek oszd meg velem! :)

- Egyszer, nagyon régen láttam egy filmet, amely nagyon megragadott...
 Egy idős, szegény, angol nénike, egész évben gyűjtötte a magvakat, aszalta a gyümölcsöket és karácsony előtt már több héttel, elkezdte sütni a gyümölcskenyereket, - úgy 50-60-at - majd megajándékozta velük a szívéhez legközelebb állókat.
A készülődéssel, - egész évben - az ajándékozás öröme töltötte be a szívét.  Ki ezzel, ki azzal, de kövessük példáját! :) -

2010. december 19., vasárnap

A mai nap csodája, avagy kék ég...vadlibák

Advent 4. vasárnapja kemény faggyal, napsütésben szikrázó fehér hólepellel és csodálatosan kék égbolttal köszöntött ránk. Az előző napok sötétsége, zimankója után, bizony hatott a "fényterápia" :)
Ilyenkor (ha tehetem) fényképezőgépet ragadok és csak fotózom, fotózom, fotózom... a már oly sokszor látott, de szívemnek mégis kedves (sőt, egyre kedvesebb) környezetem.
Az udvaromra kilépve kattintgatok és - szinte gyermeki csodálattal - fotózom az elém táruló látványt:


a kicsinyke udvarom,
- A borostyán ágai közé fázós verebek fészkelték be magukat. Onnan járnak rá a kert több pontján elhelyezett madáretetőkre. Figyelmes szemlélő észreveheti, amint éppen elrebben, elreppen egy közülük. - 


a szomszédaim gyönyörűséges fáját...


és ezt a csodálatosan kék eget, belefoglalva a tuja csúcsa felé közelítő, - a kemény mínuszok ellenére - már barkáit bontogató fácskám ágait. 


A hidegtől gémberedő ujjaimmal nem törődve csak kattintgattam, amikor egy egyre erősödő, szokatlan hangra lettem figyelmes. Kerestem a hang forrását és egyszer csak megpillantottam egy kis vadlibacsapatot,


amelyet - kissé lemaradva - egy sokkal hatalmasabb raj követett.





Hangos gágogással vonultak Dél-Keletről, napnyugta irányába. 
Én pedig csak álltam ott - Isten kék ege alatt - lelkemben békével, szívem telve szeretettel.
 

2010. december 1., szerda

Fehér Sólyom

Ma két éveegy igazán ritka és különleges bolygó-együttállás napján - született a 3. kisunokám ÁKOS, a (három közül) legfiatalabb gyermekem, Andris és Zsuzsi első gyermeke.


Boldogságos nap volt és... persze a mai is az, de... elröppent két év. :)





Szerető szülei - és persze nagyszülei, dédijei, nagynénjei, nagybátyjai, unokatesói... - örömére, ügyes, okos és persze szépséges legénykévé cseperedett. :)
Aki már egyedül is mossa a fogát...


...és a humornak, a huncutságnak sincs híján. :)))


Drága kis Sólymom, szárnyalj csak magasan és szabadon! Röpted legyen büszke, sikeres és boldog, minden kedves szeretted legnagyobb örömére!

2010. november 30., kedd

Ha elkap a hév...

...vagyis megszáll az ihlet, bizony-bizony, se látok, se hallok, csak kötök, vagy varrok. :)))
- Tehetem, hiszen már legtöbbször egyedül vagyok, magam osztom be az időmet, magam döntöm el, hogy mit is csináljak. Így aztán - lelkem vigasztalására - azt csinálom ami jól esik, amihez éppen kedvem van. :)))
Persze... nem volt ez mindég így, na de mára már... -
Ez történt vasárnap délután is, amikor kigondoltam, hogy a nyakmelegítőt elől (rövidített soros megoldással) hosszabbra és kissé még bővebbre (hogy jól felfeküdjön)  fogom kötni.


Uccu elő a fonalakkal!
Megakadt a szemem (és a kezem) egy csomag, vegyes színű "Red Heart Damaris" fonalon.
- Még (roppant tudatlan koromban) úgy fél éve, zoknifonalként sózták rám egy boltban, mondva, hogy 51 % gyapjú, 49% akril. Zokninak nem jó, viszont nagyon finom puha, olyan, mint a merinógyapjú előfonala. -
10 - 10 dkg fehér, sötétkék és szürke. Mivel a világos színeket kedvelem, 6-os, bambusz körkötőtűvel hozzákezdtem a megálmodott, felül horgolással díszített nyakmelegítőnek.


Innentől nem volt megállás... és hogy teljes legyen a szett, kötöttem hozzá egy jó meleg sapkát is. A szürke csak szükségből (így is csak 1 m fehér fonalam maradt) került bele, de szerintem nem is rossz párosítás. Olyan télies, olyan elegáns. :)


Most megint teli vagyok ötletekkel, de... azért kötelezettségeim is vannak és... Karácsonyig bizony, még sok ajándékkal kell elkészülnöm. Így azután az ötletelés marad az új esztendőre. :)))

2010. november 29., hétfő

Dilemma, de... csak volt :)

Nagy dilemma volt számomra ez a fonal,


amit az interneten rendeltem, még a "kezdetek kezdetén".
Kibontva a csomagot elámultam. Fele gyapjú, fele akril, csodálatosan puha (tapintása a "Rikker-féle" egyágúra hasonlít), de a színe... az valami borzalom, vagy legalább is annak tűnt. (Az eredeti fotón sokkal tompábbak voltak a színek és a rózsaszín sem tűnt "bugyirózsaszínnek.)
Mit kezdek én vele??? Tépelődtem.  Aztán... beindult a "zokniprojekt" és - pusztán kíváncsiságból -, ebből is kötöttem egy párat. Hát... láss csodát,  másoknak (családom hölgy tagjainak) tetszik. Azt mondják: "olyan jó bulis". :))) 



Már a harmadik párat kötöm. :)


Nagyon finom puha és... roppant haladós, mert nagy izgalommal várom, hogy a színátmenetek milyen mintát fognak kialakítani.
- Szívesen rendelnék még belőle, csak... azért más színben.-  :-D

2010. november 28., vasárnap

ADVENT


„…Az ég alatt, a föld felett
pusztítva jár a gyűlölet...
Adventi hajnal zápora
e csendes téli reggelen
nyugodj meg fájó lelkemen.

Adventi hajnal zápora,
új boldog élet mámora
ó, hullj reám, ó, hullj reám!
Hozzátok el a nagy csodát
ezüst mezők, ezüst világ!”

/ Sándor Ernő: Adventi hajnal/



2010. november 26., péntek

Nyakunkon a tél!

Igen, igen, nyakunkon a tél, ezért beindult a "sapkaprojekt" is. :)
Egyik menyem Beácska (az idősebbik fiam felesége és édeske Déneske anyukája) ötlete alapján, az általa választott "Aldis" zoknifonal 4 szálával, 5-ös bambusz körkötőtűvel készítettem azt a szorosan kötött sapkát  és hozzá 6,5-ös kötőtűvel a nyakmelegítőt. - Kissé megszenvedtem avval, hogy a gyári festést, mind a 4 szálnál összehangoljam, de sikerült! :) -



És ami a lényeg, nem csak nekem tetszik, hanem új tulajdonosának is. :)


Ha már másnak kötöttem, akkor magamnak is... és mindjárt kettőt! - Hiába, ilyen a mohóság. :))) -
Az egyik szintén "Aldis" zoknifonal 4 szálával készült, kerékpáros kabátomhoz passzoló színben:



A másik (a Vaterán) "Mágnes69" pihe-puha, (50% gyapjú, 50% akril) hosszan festett, színátmenetes, moher jellegű fonalából:



Mindkettőnek meg van az előnye, a létjogosultsága, de... azért a pasztelszínű, pihe-puha lesz a kedvencem, vagy... az utánuk következők valamelyike. :)))