2011. november 16., szerda

Rumli

Hatalmas rumlit csináltam! :-)

Tudni illik, (még októberben) fejembe vettem, hogy a 12 nm-es szobácskám - amely részben háló, részben dolgozó-szerűség lett volna - felforgatom.  Felforgatom, mert ugyan nagyon kellemes, lélekemelő, hogy az ágyamra reggelente ráragyog a felkelő nap fénye, de...  Hiába állt ott (a sötét sarokban) a varrógépem, bizony - pár ritka kivételtől eltekintve - évek óta nem is használtam.
- Pedig szerettem varrni, sőt...  Még a "Május 1. Ruha" idején, egyedülálló, három gyermekes anyukaként, - kellő szorgalommal, kitartással, megfelelő kreativitással, ízléssel és persze motiváltsággal - városunk  akkor még csak  2 butikját láttam el a termékeimmel.  Mondhatom úgy is, hogy a varrásomból éltünk és nem az óvónői fizetésemből. - 
Nekem az "alkotáshoz" fény kell, hát...  szétkaptam a szobát! 


A nagyobb darabokon kívül mindent áthordtam a másik szobába és elkezdődött a "helycserés támadás".  
- Persze, egyedül!  Egyedül húzva, vonva, taszigálva, mert... "Magad Uram, ha szolgád nincs"! -


Ágyam a "sötét" sarokba került, az asztalok (régi irodám feleslegessé vált bútorai) és a polcok pedig, "L" alakban a fényre. Bizony, a fényre! :-))) 


Érdekes, a szoba ugyan akkora, a bútor ugyan annyi és valahogy mégis tágasabb! 
Tágasabb, sőt befért egy kis összecsukható asztalka is, amin jól lehet vasalni, kinyitott állapotában pedig, szabni.

Még pár simítás, pár polc vár felhelyezésre és megkezdődhet a munka!
Na, nem olyan erőltetett menetben, mint a 80-as években, hanem...
csak úgy örömködve. :-)

10 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett, jó sokat dolgoztál, de úgy tűnik, megérte. :) Alkotásra fel!
    Te egyedül neveltél három gyereket?! Atyaég! Minden elismerésem!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Irenka a bíztatást! :)
    Igen, 25 éves koromtól egyedül, de... Nem azért írom, hogy mártírkodjak. Így volt teljes az életem! Most, hogy "szárnyakat kaptak" és az élet rendje szerint kiröpültek, számomra sokkal nehezebb. Az ember utólag jön rá, hogy akár milyen nehéz volt is, de az volt az élete!

    VálaszTörlés
  3. Csak gratulálni tudok! Nagy Életre teremtett a Teremtő! Éltél, élsz ezzel Marika! Csodállak! és nagyon tisztellek ezért! Puszillak! Patyó

    VálaszTörlés
  4. Drága Patyókám, teljesen zavarba hozol! :)
    Teli vagyok hibákkal és... méltatlan ekkora dícséretre.
    Szeretettel ölellek! :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon klassz lett! Én imádok átrendezni, mindig felfrissülök tőle. És tényleg igaz: ugyanakkora helyen ugyanannyi dologgal is lehet tágasabbat csinálni! Gratulálok, sok örömet a budoárhoz!:-)

    VálaszTörlés
  6. Micsoda lendület, elismerésem! Így aztán lehet örömködve alkotni! :)

    VálaszTörlés
  7. Drága Mogyoró, köszönöm! :)
    - Arról nem is beszélve, hogy (takarékossági okokból) ez a kis szoba jelenleg a ház legmelegebb zuga. Úgy, hogy igen csak inspiratív környezetben töltöm a szabadidőmet. :)

    VálaszTörlés
  8. Kedves Zsu!
    A látszat csal, mert... hol lent, hol fent! Így azután sajnos nem, egyáltalán nem állandó a lendületem.
    - A "lenti" állapotomban inkább "hallgatok", tehát arról nincs híradás. -
    Az viszont megállja a helyét, hogy a most kialakított környezetben, "örömködve" alkotok. :)

    VálaszTörlés
  9. Hajrá Marcsi, örömteli alkotást kívánok!:)

    VálaszTörlés