Minden tavasz megújulás,
minden tavasz új remény,
minden tavasz új esély!
...A természetnek, nekünk és - remélem - nekem is! :-)
Hatvan évem "elszelelt", mégis mindig, újra és újra rácsodálkozom a természetre. Erőt ad és bizakodást, hogy soha nincs későn, csak TENNI, TENNI KELL! Mindennek, minden évszaknak és korszaknak megvan a szépsége, csak... észre kell venni! Bizony, ÉSZRE KELL VENNI!!!
- Az alábbi képek is (többségében) egy ilyen "rácsodálkozás" pillanatait örökítik meg, 2013. március 11-én. -
Az ablakomból, a korareggeli fényben először a kicsiny,
de annál több munkát igénylő udvarom, hívogatóan tárul elém.
Közelítek, egyenlőre még a magasból...
Pár nap múlva csodálatos, sárga virágfüggöny takarja majd el az udvar hátsó részét.
A földön, kicsinyke vörösbegy és...
...a rigócskáim egyike kutakodik eleség után. :-)
Nincs mese, most már le kell mennem!!!
A csodálatos kankalin közelében, egy kis koránkelőre bukkantam.
"Egyiknek sikerül(t), a másiknak nem!" :-(
A kis túlélő mohón táplálkozik. :-)
Körbenézek, és... JAJ, hol is kezdjem???
Vizes a föld, még várnom kell... akkor irány a tanya!
A látvány szomorú, hiszen két éve, kényszerűségből ugyan, de elhanyagoltam...
Most vannak célok, vannak tervek és remények, hogy ez a terület is életre kel! :-)
És életre kel, élettel, színekkel telik meg az udvar...
...Megújul, élettel, nevetéssel telik meg a ház! :-)
Tiszta lesz az ablak...
Fényes lesz a homályos tükör, ...az elhomályosult "tükröm"!
Még szétnézek, felmérem a temérdek tennivalót...
Bezárkózom, elindulok a kapu felé és...
Óvatosan lépkedek, hogy megóvjam ezt a csodálatos moha-kolóniát.
Igen, szeretném megőrizni és tovább adni
mind azt a szépet amit látok,
amit a szívemben érzek!
Drágáim, ez az én örökségem! :-)
