2011. augusztus 31., szerda

Barátság-kendő

Sok évtizedes, generációkról, generációkra hagyományozódó barátság köt a Hajóson élő Veronika nénihez és lányához, Ágotához. - Az elmúlt, örömteli vasárnap ismét élvezhettem határtalan vendégszeretetüket. - 
Áginak készítettem az alábbi kendőt:





Vérehulló fecskefűvel sajátkezűleg festett, egyágú (vékony),
100%  gyapjúfonalból kötöttem ezt a 140 x 65 cm-es kendőt. 
Kötőtű: 4,5-ös, bambusz körkötőtű
Súlya: 52 gramm

A barátság története:
Verus néni és Anyám, mindketten doroszlói származásúk. A II. világháború vihara őket is elsodorta és kit itt, kit ott tett le. 
1953-ban egy esős májusi napon Anyám egy hosszú sorban a hentes előtt - velem, a pár hónapos babácskával - várakozott. Egyszer csak egy ismerősnek vélt arcot pillantott meg és felhagyva a sorbaállással, hozzászaladt: "Ugye Te vagy a Szabóék Veronikája?"
Persze, hogy Ő volt! :))) Öröm, ölelkezés, könnyek és az emlékek felelevenítése jellemezte akkor és később is a találkozásaikat. 
- Talán még a mai napig abból a végtelen, a szülőföld iránti imádatukból táplálkozik a mi (Ági, én és gyermekeim) Doroszló- és az ott élő emberek iránti szeretetünk. - 
Verus néni - mivel nekem akkor már választottak keresztszülőt - a később született öcsém, míg Anyu a pár évre rá született Ágota keresztszülője lett. Ezáltal is megpecsételve barátságukat, így lettek "komák"!  Rendszeresen összejártak és ilyenkor mi csak hallgattuk gyermekkori történeteiket Libásroziról, Szódásilusról és a többiekről..., a szeretett DOROSZLÓRÓL.
Anyu, lassan már 12 éve (szinte hihetetlen) nincs közöttünk... De itt van Verus néni, akinek ugyan már 8 évtized súlya nyomja a vállát, mégis - csodálatos memóriájának köszönhetően - ha velük vagyok, olyan, mintha Anyám is ott lenne közöttünk.  
Mivel én nem ismerhettem a keresztszülőmet, Veronka néni lett a fogadott Keresztanyám... Mivel Ágota hiányolja a kereszttestvérét, egymás fogadott Kereszttestvérei lettünk és... törekszünk arra, hogy ezt a szép barátságot - példaként az utánunk jövőknek - őrizzük tovább.

Ugye őrizzük tovább? :-)


7 megjegyzés:

  1. Nagyon szép lett a színe is. Ha ilyen kendőt látok, mindig elgondolkozom, mégis elő kellene venni a kötőtűt...

    VálaszTörlés
  2. Igen !:)Ez a barátság éppen olyan szép , mint a kendő .Gondolom nagy örömet okoztál vele .

    VálaszTörlés
  3. Florentine, aki olyan szépen horgol, mint Te, bizonyára a kötésben sem maradna alul. ...hát vedd elő a kötőtűidet is! :)
    Örülök, hogy tetszik! :)))

    VálaszTörlés
  4. Elinor, kedves!
    Te is azok közé tartozol, akinek a véleménye fontos a számomra. Igazán örülök, hogy tetszik! :)))
    - Egyébként új "gazdája" örült a kendőnek és... most büszkén mutatja másoknak. :)

    VálaszTörlés
  5. Csodás lett!
    Könnyű, csipkés, színe is tökéletes....mesés!

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörű! Kívánok hozzá jó egészséget, még sok jó találkozást!
    Nem tudtam, hogy vérehulló fecskevűvel lehet festeni, nagyon szép szín. Én még csak szemölcsre alkalmaztam...

    VálaszTörlés
  7. Judit Eszter és Adél, mindkettőtöknek köszönöm az elismerő szavakat! :)
    Én sem tudtam, hogy lehet-e a vérehulló fecskefűvel festeni, de... kipróbáltam. :)))
    Ezt a szép színt a festés utáni rézgálicos pácolástól kapta.

    VálaszTörlés