2011. május 28., szombat

Szomorú

Sebzett lelkem már nem tépázza nap, mint nap ez a látvány,


...mert három és fél év után elvitték az udvaromból.
Csak hűlt helye maradt!


Hűlt helye, fájó-, keserű-, egész életemre kiható- és tanulságos emléke.
Most jöhet a tereprendezés és... a remény, hogy nem csak a természet,
(melynek része vagyok én is)
hanem a lelkem is képes lesz még regenerálódni.

- Elnézést mindenkitől e kis szomorú kitérőért, de muszáj volt leírnom
(hiszen ez is én vagyok),
hogy...
(ha még maradt erőm és időm)
esélyem legyen sajgó sebeim gyógyulására. - 

Minden esetre már nem látom... 
a többi  meg majd...
kiderül.
Kiderül?

Isten óvjon meg mindenkit a felelőtlen, hazug, képmutató és álszent emberektől!

4 megjegyzés:

  1. Hát... én sem örültem volna (enyhénszólva)! "Csak" ott volt, vagy volt egyéb KÖTŐDÉS is?

    VálaszTörlés
  2. Bizony-bizony, volt egyéb, nagyon komoly kötődés is! - Látod, mi fél szavakból is értjük egymást. -
    Egy személy, aki állítólag az életem párja akart lenni, aki a balesetet, a káromat okozta és a mai napig nem rendezte. Ennek következtében lassan tönkremegy a vállalkozásom, mert autó nélkül nem tudom 100%-ban ellátni a munkámat. Venni meg... a jelenlegi viszonyok között egyenlőre nem tudok. :(
    Most leírtam (le kellett írnom, mert ezt sorsfordulónak érzem) és... igyekszem tovább lépni, pozitívan gondolkodni, meglátni, felfedezni az élet szépségeit.
    Erről ennyit és... semmi többet!
    Szeretettel ölellek! :)

    VálaszTörlés
  3. Valami van a levegőben.. ahová nézek, mindenhol a mélyből tör fel valami!! Ma már többedszer sírom el magam.. légköri front? csillagállás?? Minden szavad megérint! A multkor viccesen azt akartam Neked írni: néztem ám már, hogy hol van Kiskunhalas.. mennyire van Szolnoktól! de visszafogtam magam.. Kellenek a "fordulók", talán jobb lett volna korábban! Más: senkinek sem látszanak a követők, s látom, már az órát is hanyagolják a megjegyzéseknél:-) Szeretettel érzek együtt Veled és szívesen vidítanálak

    VálaszTörlés
  4. Mogyoró, kedves!
    Valójában nem az önsajnálat beszélt belőlem, csak egyszerűen le kellett zárnom egy fejezetet.
    Azáltal, hogy (végre) elvitték a "szerelmetes" autócskámat, látványa legalább nem nyomasztja minden nap a lelkem.
    Innentől már… igyekszem csak előre nézni! :-)
    Én is nézgelődtem ám, hogy hol, ill. milyen távolságra van Szolnok, de...
    valóban kellenek a "fordulók", viszont… soha nincs későn!!! :-)))
    Együttérzésed nagyon jól esik és köszönöm, de ne hagyd, hogy rád telepedjen, mert... én is igyekszem túltenni magam rajta. :-)

    VálaszTörlés