...vágytam arra, hogy eljussak Erdélybe.
- Valójában a falusi turizmusban gondolkodtam. Egy kis eldugott falu lakosai között szerettem volna elvegyülni, élni a hétköznapi életüket. Szövést-, fonást-, növényi festést-, ételek elkészítését- és végül, de nem utolsó sorban emberséget-, hitet-, gondolkodásmódot tanulni tőlük. Mindent ami ősi, ami autentikus ami a nagyon nehéz körülmények ellenére is segített nekik magyarságuk megőrzésében. Ez a kirándulás nem erről szólt, de emlékei feledhetetlenek. A pár napos út élményeit képekben, rövid kommentekkel szeretném megosztani mindazokkal, akiket érdekel, akik szeretnek, akik ismernek, vagy meg szeretnének ismerni. -
Egy régi, kedves ismerősöm (tudva ezt) felajánlotta az autójukban még meglévő 1 szabad helyet és a társaságukat. Boldogan elfogadtam. :)
Január 2-án indultunk és az első pihenőnk a Királyhágón volt:
Baráti szállás várt minket Székelyudvarhelyen, amely este és nappal is csodálatos város:
- Csodálatos azaz érzés, hogy több száz km-re a lakhelyemtől, szinte csak magyar szót hallok. Úgy éreztem otthon vagyok. -
Január 3-án indultunk fel a Madarasra. Szentegyházát elhagyva, egyre nehezebb lett a haladás, így hamarosan meg kellett állnunk és kis karavánunk autóira felkerültek a hóláncok...
...és szakadó hóesésben, hihetetlenül keskeny úton, megcéloztuk a Hargitát!
Felettünk a meredély, alattunk a szakadék és... csak reménykedni mertünk, hogy nem jön velünk szembe egy másik autó.
Ez a kemény szakasz talán csak fél óráig tartott, de aki még sohasem járt erre, annak a végtelenségnek tűnt. Mesebeli, (hóesésben is) lenyűgözően szépséges táj, kanyar kanyar után és egyszer csak elénk tárult e fekete-fehér paradicsom. Minden, mi szem-szájnak ingere. Csodálatos hegyek, fenyvesek, hangulatos vendégházak, sí- és szánkópályák és... játszótér a gyerekeknek:
Szállásunk úgynevezett pályaszállás volt, amelynek panorámás ablakaiból közvetlenül a sípályára lehetett látni. - Az alábbi fotót a (koedukált) szobánk ablakából készítettem. -
Kipakolás és némi pihenő után, irány az első kis túra az óriásfenyők hazájában!
A fenyők között eltörpül az ember.
- Mesebeli szépség, de... nekem mindvégig nagyon hiányzott a Családom. Jó lett volna ezt az élményt velük, közösen megélni. Na, de... ami késik, nem múlik! -
Rövid, bevezető sétánk után a vendégház barátságos kandallójánál melegedtünk, majd (a hálóhelyeket illetően, némi szervezkedést követően) nyugovóra tértünk.
A felhők elvonultak, csillagok ragyogtak a hatalmas égbolton és én szívrepesve vártam, hogy mit hoz a holnap?
- Folytatása következik. -
