Dália

Nekem legalább is a dáliát juttatja eszembe a - fantasztikusan ügyes, ötletes és színes egyéniségű - LUCY leírása alapján - valójában csak kísérletező kedvemben - készült, első "puffancs" párnám.

Kézimunkázó ismerőseim közül oly sokan kivitelezték már, így kíváncsi lettem, hogy - kevéske horgolási tudományom ellenére - nekem vajon sikerül-e?
Kerestem olyan fonalakat, amelyekkel más célom nincs, amelyek színben is harmonizálnak és... egy esetleges siker esetén, beleillenének a nappalim színvilágába. 
A minta könnyű és haladós, így a ténykedésem, siker koronázta! :-)

A felhasznált fonal nagyon puha, műszálas és roppant kiadós, mert kb. 15 dkg-ból kijött. 4-es horgolótűvel dolgoztam. Az elő- és hátlap összeillesztésénél kihagytam egy 25 cm-es részt, amelynek az egyik oldalára kis füleket horgoltam, a másikra pedig, a már jó pár éve megfestett kis cérnagombokat. Varrtam egy kerek párnabelsőt, megtöltöttem mosható tömőanyaggal és tádááámmmmm, készen is lett! :-)

Átmérője 45-, magassága 25 cm.

- Egyszer azért olyan vidám, tiri-tarka színekben is,

el fogom készíteni, ahogy Lucynál láttam! -  :-)))

Szívem melegével...

Igen, szívem minden melegével, Karácsonyra készültek ezek az
ajándék-kesztyűcskék a Szeretteimnek. :-)

 Többségük kötött és "zoknifanalból" készült.

A "kakukktojás" (horgolt, Annás tanítása alapján) 100%, egy ágú gyapjúból,
amelyet kézi technikával, szintén én festettem. 

Akár örült a megajándékozott, akár nem, egy biztos, amíg kötöttem,

addig csak Rá, a leendő tulajdonosára gondoltam...

Méghozzá, nagy-nagy szeretettel! 

- Valahol mélyen, legbelül, bízom benne, hogy ez is érték!

És... nem csak a drága pénzen megvásárolható, kereskedelmi tömegcikk! -

...nem unod még?

Egyre hűvösebbek a reggelek,

ezért igyekeztem az első osztályos kisunokámnak,

Déneskének egy új, fiús, de még nem nagyon meleg sapkát készíteni. 

Olyat, amelyet a kerékpáros sisakja alatt is tud viselni.

Úgy döntöttem horgolom!

Választásom a Barka - Gilice, 100% pamutfonalára esett. 

A horgolást felülről kezdtem 4,5-ös horgolótűvel,

majd a patent résznél 3,5-el fejeztem be. 

- Vasárnap késő délután - amikor már túl voltunk a kalákában készült (Icamama hozta a pogácsát, Menyecském a kakaós kalácsot, én pedig főztem a halászlét...) ebéd utáni pilledtségen -, Bea és az Ő Drága Kicsi Fiacskája már útra készen állt, amikor eszembe jutott, hogy az új sapkát fel kellene próbálni...!   Persze nem csak próbálni, hanem fotózni is! :-)

- Gyere Kicsim, állj ide a tiszafa elé... Fordulj felém...

- Jaaaj, a szemembe süt a nap!

- Jó, akkor fordulj oldalt... Most kicsit balra... Egy kicsit jobbra... Kérlek ne mozogj... Mindjárt készen vagyunk!

-  Jó-jó, de... Marcsimama nem unod mééég? :-)))

- Rendben Drágám, nem gyötörlek tovább! Induljatok Anyával, mert mindjárt este lesz és...  Apa is haza ér! :-)

Vigyázzatok az úton!

Kedveskéim, vigyázzatok Egymásra!

LL sál

Vagyis, Luna Lovegood sálat horgoltam! :) 

Nem mintha nem várakozna pár befejezetlen munka a kötőtűimen, de...  "Jobbról-balról" érnek hatások, inspirációk és egyszerűen féktelen vágyat érzek, hogy megfeleljek a kihívásnak. - Kihívásnak, mert úgy érzem, a horgolással még eléggé hadilábon állok. - 

Az inspiráció most Florentinetől érkezett, aki az egyik közösségi oldalon nemrég alakult, "kötős-horgolós" csoportnak "dobta fel a labdát". :) Persze nem csak feldobta, de kezdők számára is érthető, részletes leírást adott a munkamenetről.
Köszönet érte! 

A sálam 160 cm hosszú, de...

legközelebb legalább 50 cm-el hosszabbra és egyszínű fonallal fogom horgolni!

Aktuális kedvenc

Az elmúlt hetekben készült (még közzé nem tett) "alkotásaim" közül mutatom az aktuális kedvencemet:

A fonalat, egy végkiárusítás során, Ágnestől vettem (vaterán: magnes69) még karácsony előtt. Nézegettem-nézegettem és azután (valószínűleg ebben ez a néha hűvös nyár is befolyásolt) megálmodtam belőle ezt a nagy és meleg kendőt.

Be kell, hogy valljam, én - aki inkább kötni szeretek és nem horgolni - beleszerettem a "nagyimintába", mint alapba. De... valójában a szegély az, ami inspirál! :) - Csak rovom, rovom a sorokat és alig várom, hogy a fonalamhoz megálmodhassam az általam legalkalmasabbnak vélt szegélyt. -

Ebben az esetben figyelembe vettem, hogy a fonalam vastagabb, így a kendő alapja "testes". Ezáltal légies szegély nem jöhetett szóba. Mivel nagy, tömörebb cakkokat gondoltam a legszélére, (hogy lehúzza és hangsúlyozza a mintát) az összhang megteremtése érdekében a bordűr kezdő sorait közbeiktatott pikókkal tömörítettem. 

Ez lett a végeredmény:

Méret: 160 x 80 cm (blokkolás nélkül)

Fonal: 50% gyapjú + még valami /?/ - Finom, puha, pamut tapintású.

Súlya: 40 dkg

Horgolótű: 4,5-ös 
- A színe miatt és egyéb objektív-, szubjektív körülmények miatt alig hagyta magát fotózni. -

És bevallom...

Már újabb "nagyikendőn", egy újabb kihíváson jár az eszem...

Ahol a fonalam színe, textúrája, valami egészen másmilyen szegélyt fog megkívánni...

Amit élvezet lesz kitalálni, összepárosítani, megalkotni. :)

Mi ez?

Szenvedély? Mánia? Szelem?

Vagy "pusztán" az alkotás öröme?

Mindegy is, a lényeg, hogy jó érzés! :) 

Az előző...

... hetek nehéz napjaiban nem volt erőm és "agyam" ahhoz, hogy valami komoly munkába fogjak, viszont tétlenül sem tudtam ücsörögni. Így azután  elővettem az előző évben festett gyapjúfonalaimat és valami egyszerűbe kezdtem.  Mégpedig -  Annás  inspirációja alapján - egy horgolt, "nagyimintás" kendőhöz. Róttam a sorokat, amíg a fonalam engedte, azután félretettem és... csak ma sikerült befejeznem.  Az aránylag tömör alapmintához, valami légies és széles szegélyt álmodtam és íme, ez lett belőle:

Mivel inkább kötni szeretek, mint horgolni, ezért (eddig) nem volt komolyabb mintagyűjteményem és sokat kutakodtam a megfelelő szegély után. Segítségemre - a facebookon nemrég alakult  "kötős-horgolós" csoportból - Zsuzsa (Muzsika) volt, aki önzetlenül, rengeteg mintával látott el. - Ez úton is külön köszönöm Neki! :) 

A Tolnáról származó merinot (tavaly ezt nevezték "csipke fonalnak, az idei sokkal szebb!!!) italporokkal egyszínűre szerettem volna festeni, de - minden igyekezetem ellenére - ilyen cirmos lett. Most azon gondolkodom, hogy valami mással, más színre átfessem-e? Na, majd meglátom! 

Fonal:  saját kezűleg festett, 100% merino

Horgolótű:  4,5-ös

Nagyság:  144 x 65 cm  (blokkolás nélkül)

Súly:  121 gramm

A másik, - azonos időben elkészült kendő - egy piros színű, "Utazó nő", amelyet blokkolás után majd szintén közszemlére teszek. 

Legközelebb viszont, bepótolom a restanciám és megmutatom a fonásaimat.  - Csak legyen elég időm és türelmem a több 100 fotó közül kiválogatni, lekicsinyíteni 1-1 kollázsra valót. - :)))

Ujjgyakorlatok

Bizonyára ti is vagytok így néha ...  sok-sok megkezdett és félbe hagyott munka várja, hogy befejezzem, de valahogy csak húzódik és húzódik. A kezdeti lendület lelohadt, megtorpant, nincs aktualitása (pl. zoknik, kesztyűk, egyéb téli holmik), nincs kedv (márpedig kedv nélkül nem lehet alkotni), vagy pusztán a motiváció hiányzik.  Gyötör a lelkiismeretfurdalás és amíg a várakozókat be nem fejezem, nem kezdek nagyobb lélegzetű munkába. Viszont, ilyenkor van helye az ujjgyakorlatoknak! :)  Olyan, kisebb volumenű, szinte egy üléssel elkészíthető, de annál nagyobb örömet, sikerélményt adó munkáknak, mint az alábbiak: 

Kedves barátnőm Theresa, egészséges, környezettudatos életvitelre törekszik. A minap pamutfonalat kért tőlem, hogy - felelevenítve kötős tudományát - bugyrot készítsen, Esztertől rendelt kecsketejes szappanjainak. Az ő gondolata és a fonalaim színe inspirált a saját tervezésű fürdőszobaszettekre.

Bár horgolni kevésbé tudok, mint kötni, azért nagy élmény volt a készítésük. - Ajándékok lesznek! - Na és... nem ezek az utolsók, hiszen (köszönve az egyik multi korábbi akciójának) számtalan szépséges szín várja, hogy "életrekeljen, testetöltsön". :) 

- Megjegyzem, a kékes-zöldes tárolók gyapjúfonalát magam festettem, még az előző évben.

Kicsit rosszul sikerült kísérlet volt, mert eléggé engedi a festéket, de... annyira szeretem a tenger színeit!

Esetleg tudna valaki tanácsot adni, hogy így utólag mivel rögzíthetném még jobban a Columbus-festéket? - 

Végül, de nem utolsó sorban, az  itt talált  alapötletből kiindulva készült ez a kis kötött, gyöngyös karkötő.

Remélem tetszeni fog annak a - számomra igen csak kedves - HÖLGY-nek, akinek ajándékul szánom. :-)

Március 15.

"Egyenlőség, szabadság, testvériség!"

 

- Mielőtt bárki félremagyarázná, a kép feletti szöveg, a 12 PONT jelmondata volt. -

Horgolmányok

Jobban szeretek kötni, mint horgolni, de azért a nyár folyamán született pár "horgolmányom" is. :)
A korábban említett, sete-suta, inspirációt adó kokárdán kívül, nagylányunokámnak (kiegészítőként) horgoltam egy barettet. (Sajnos csak ez az egy, négybe hajtott kép készült róla.)

Majd blokkokkal próbálkoztam, amelyek közül az alábbi a kedvencem: 

Blokk témában a kiteljesedést  ez a 18 db jelentette, amelyekből a "Szeretetvarázs-takarók" kezdeményezés keretében, az árvízkárosultaknak - sok-sok segítőkész társam csatlakozásával - készültek takarók.

Blggertársamnál talált leírás alapján lészült ez a "nárciszos" mamuszka:

Ezt követte egy kis ötletszerűen készülő szemüvegtok,

majd egy 50 cm átmérőjű, mandalaszerű, fürdőszobaszőnyeg:

és... itt a vége (egyenlőre), mert az uralmat átvette a kötés és az új szerelem, a fonalfestés.

De erről, majd a továbbiakban írok. :)

Réges régen... és most újra

Amikor még óvónőként dolgoztam, kicsi, ill. iskolás volt a három gyermekem, rengeteget kötöttem és varrtam. - Mint egyedül álló szülő, szűkös anyagi kereteim ellenére, szerettem volna szépen, egyedien öltöztetni őket és persze magamat is. -  
Azután jött a "vállalkozói világ", annak minden küzdelmével és... én letettem a tűket, elraktároztam a fonalaim és lefedtem a varrógépem. (Azt mondtam, erre majd csak nyugdíjas koromban lesz újra időm.)
Ennek már 20 éve!!!

Ugyan nyugdíjas még nem vagyok, de a pangó ingatlanpiacból (ingatlanközvetítő, értékbecslő vagyok) adódóan megnövekedett a szabadidőm és...
20 év teljes kihagyás után, ez év márciusában - egy horgolt kokárda megvalósítási vágya kapcsán - ismét szárnyra kelt a kreatív fantáziám és fellángolt bennem az alkotási vágy. Most újra tanulom a szinte már elfelejtett technikákat.
- Mint afféle "hörcsögölő" igyekszem megőrízni mindent, amit csak lehet, így "bespájzolt" zsákjaimban kutakodva  előkerültek a régi kötött pulcsijaink és elcsodálkoztam, hogy miket is tudtam én! :) Lehet, hogy egyszer ezeket is megmutatom. - 
Azon kívül, hogy nagy örömem lelem benne, igyekszem hasznos, praktikus, funkcionális darabokat készíteni.
Kreatív bloggerek naplóit olvasva, nézegetve újabb és újabb inspirációkat kapok és rengeteget tanulok.
KÖSZÖNET NEKIK ÉRTE!
Fűt az alkotási vágy, az önmegvalósítás ezen formája /is/ és a sikerélmény. Akár hányszor ránézek a fonalaimra (amiből van jócskán, mert... maradt régről, kaptam hagyatékból és vásároltam is) beindul a fantáziám. Izgatnak a színek, a textúrák.
Leánykám mondta egyszer: "Anyu te annyi mindent szeretnél csinálni, hogy ahhoz nem is elég egy élet!" ...úgy gondolom igaza volt. No sebaj, most teszem amit és amíg csak lehet és majd (ha megoldható) visszatérek újra és újra e gyönyörű földre. :)))

A következő bejegyzésekben igyekszem utolérni magam és feltölteni az elmúlt fél év "termését".
Íme az első kezdeményeim és a kissé sete-sutára sikeredett kokárda, amely újra elindított ezen a boldogságos úton.