A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kezdet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kezdet. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 25., hétfő

Szorgos szombat és... ami még mögötte van!


Már hetek óta készülődünk - szintén "tanyamániás" - barátnőmmel, Idával, hogy hozzákezdünk a tanyafelújító-, biokertészkedő projektünkhöz. Na, de... "ember tervez, Isten végez"! A várva várt tavaszba visszafurakodott a tél és csak húzódott, húzódott az idő. Úgy tűnt, hogy a március 23-ra tervezett munkálkodást, a férfisegítséget ismét le kell mondanunk. Én, minden esetre csak elindultam kifelé, mert a szántást ígérő segítségünk reméltem, hogy nem futamodik meg a 0 fok körüli hőmérséklettől. :-)
Út közben csörög a telefon és Iduka sikítja: "Itt a Pityuuuuuu! Mit csináljunk?" Gyertek ki! :-)
- Igen, mivel nem volt - 20 fok, Pityu kerékpárjával elindult 10 km távolságról és... meg is érkezett! -
Kiértem, kifeszegettem a két éve mozdulatlanra, majd szétesésre korhadt kaput, gyűjtöttem egy nyaláb száraz faágat és begyújtottam a konyhai kis cserépkályhába. Ropogott a tűz, langyosodott a levegő... megérkeztek Idukáék és... elindult a szorgos, jókedvű munka! :-)
 
 
Pityu lefűrészelte a fölös, korhadt, vagy vészesen a háztetőre lógó faágakat...
Ida, nagy szakértelemmel megmetszette a gyümölcsfákat.
Közben megérkezett a traktoros és precíz, hozzáértő munkával,
jó mélyen felszántotta a veteményezésre kijelölt területünket.
 
 
A fenti kép sarkában látszik, hogy
"hátha egyszer még szükséges lehet rá alapon"
meghagytuk a fóliavázat" ...Hiába, vannak még terveink! :-)
 
 
Az idő szomorkás volt, de nem panaszkodhattunk, mert
- Pityu mindent tudó kütyüje szerint -
délkörül + 11,7 fok hőmérsékletet mértünk. 

 
Röpke, hideg-élelmi ebéd, forró kávé és újult erővel álltunk neki a munkáknak.
Őszintén bevallom, hogy a "tanya-projekt" motorja, Iduka!
Jókedve, lelkesedése, szorgalma, álmai és vágyai inspirálólag hatnak rám is.
Az Ő kitartásának köszönhető, hogy a tanya bejárata előtti terület is,
ilyen szépen kitisztult.   
 
 
 
A lehullott, száraz ágak és falevelek összegyűjtését követte volna a fűnyírás...
- Ha az a "volna" ott nem lett volna!  -
Bizony, minden igyekezet ellenére, a fűnyírónk nem indult be...
Viszem a szervizbe!
 
 
 
Azért semmi lazsálás!!!
Amíg Pityu az avart gyűjtötte, mi - pihenésképpen - körbejártuk a portát,
hogy felmérjük,
a kerítés javítására mennyi fonott drótot kell még venni...
Na, ez a "körbejárás", ez volt a jutalmunk!
A tanyát körülölelő erdőben, gyermeki örömmel, "csodákra" leltünk! :-)
 
- Bár külön is megérnének egy bejegyzést, de...
mivel ennek a napnak az élménye volt, sorakozzanak itt a képek! -
 






 
 
...Mert bizony csoda a megújuló természet,
a fák között beszűrődő fény, a lassan sarjadó aljnövényzet,
a párhuzamosan futó vadcsapások,
a csodálatos színekben pompázó és burjánzó moha és zuzmó...
...És ez a gyönyörű, piros foltokban felbukkanó valami!
Azóta már tudjuk, ez a "valami" a PIROS CSÉSZEGOMBA.
- Sőt, mint vasárnap a Szankon lakó nászuramtól megtudtam,
népies neve: MADÁRITATÓ. ...Ami nagyon is találó! - 
 
 





 
 
Ugye gyönyörűek??? :-)
 
*  *  *
 
Mi minden fér egy napba!
Készen lett a szántás, meg lettek metszve a fák, csatorna kitisztítva,
rendeződött a tanya előtti udvar, jókat nevettünk, sokat beszélgettünk,
nem csak néztük, hanem láttuk is a "csodákat"! :-)
- Sőt, a szántást végző és a környékben gyermekeskedő segítségünktől,
nagyon érdekes, helytörténeti ismereteket szereztünk!
...Hiszen, csak EZ A TANYA (az akkori cselédházak egyike) 
maradt meg az egykori, világhíres, körtenemesítő,
Szatmáry birtok épületei közül!!! -
 
Sok, nagyon sok minden van még hátra,
(hidrofor beindítása, tetőjavítás, új kapu felállítása, nagytakarítás, veteményezés...)
de... bízunk benne, hogy lesz még segítségünk.
Lesznek még jóbarátok, akikkel nem csak a munkálatokon, hanem
abban a nagyon sok örömben, élményben is osztozhatunk, amit ez a projekt,
ez a pozitív energiákkal teli hely és környezet kínál nekünk! 
 
*  *  *
 
Most azon gondolkodom, hogy ez a "tanya-projekt",
megérne egy külön "misét" (blogot), de ahogy Zsuzsika-menyem mondta:
"Marcsimami, a kézműveskedő, a főzőcskéző, a kertészkedő, az érdekvédő,
az érzelmekkel teli gondolkodó...
ez is, az is te vagy!" 
Elfogadom! :-)
 
 
Bár estére már jártányi erőm is alig volt, azért...
Folytatása következik!
 
 
 

2011. augusztus 21., vasárnap

2010.08.19.

Az a nevezetes - mondhatnám sorsfordító - dátum, amikor elindítottam a blogomat. Ebből következik, hogy... most volt az első születésnapja! :-)))
Ha visszatekintek, magam is csodálkozom, hogy mennyi (bár közel sem annyi, mint szerettem volna) alkotás, fotó, gondolat, érzés került rögzítésre.
- Arról nem is beszélve, hogy milyen sok, kedves emberrel hozott össze a jósorsom és... vélhetően új barátságok is születtek. -
Kedves barátaimnak, olvasóimnak, drukkereimnek és nem utolsó sorban, a családomnak kívánok kedveskedni ezzel a (ma talált) linkkel, a...

"CSIPKEKÖTŐK" táncával:


2010. augusztus 19., csütörtök

Ma 60 éve!

Igen, ma 60 éve,
1950. augusztus 19-én kötött örök házasságot Gräber Mária (az akkor még hontalan, doroszlói menekült, varrólány) és (az 5 év orosz hadifogságból éppen csak hazakerült, akkor még péksegéd) Fodor Sándor, az én Drága Szüleim.
Már több, mint egy évtizede nincsenek köztünk, de emlékük örökre bennünk él.
Emberi nagyságuk, helytállásuk, sírig tartó szerelmük példaértékű mindannyiónknak.

Már nagyon régóta tervezgetem egy blog elindítását, de csak tépelődtem, kifogásokat, megoldásokat kerestem, pedig annyi, de annyi lenne a mondani valóm.
Úgy döntöttem, hogy emlékükre, ez a nevezetes nap, ez az évforduló lesz a blogindítás napja.

Szeretnék írni gondolatokról, érzésekről, emlékekről, emberekről és az alkotás öröméről.
Igen, ma elindul valami...