Lábtyű

...avagy egy kis kitérő az erdélyi élménybeszámolótól. :)

Karácsony előtt családom hölgytagjainak kedves kis "balerinafazonú" mamuszokat készítettem, na de mi legyen a fiúkkal?

Mivel a lakásom padlózata nagyon hideg, számukra is ki kellett találnom valamit. Felhasználva a frissen tanult zoknikötés technikáját, elkészültek a lábtyűk. 

- A névadás története:  Déneske, a 6 éves unokám kérdezte, hogy...  "Marcsimama ezek mik, kesztyűk?" Nem, Kicsim ezek LÁBTYŰK! - :-)))

Méretkülönbség: Déneske 6-, Ákos(ka) 2 éves :-)

Készültek: Aldis zoknifonal (75% gyapjú) 2 szálával, 4-es bambusz zoknikötőtűvel.

- Szolgálati közlemény: Nagyon megköszönném, ha valaki segítene szerény informatikai tudásom bővítésében és... megírná E-mailben, hogyan lehet több képből kollázst készíteni? -

"A felhők fölött mindig..."

"...kék az ég" ...vagy süt a nap? Már nem is tudom pontosan az idézetet. Minden esetre a látványtól ismételten feltettem magamnak a kérdést:
Élem, vagy talán álmodom?

A Hargitán töltött 5-ből, 3 nap ragyogó napsütéses volt. - Kivételes adomány, szerencse ebben a téli időszakban. - 1660 m körüli magasságban a felhők felett jártunk. A látvány reggel, délben és este is lenyűgöző volt.
De... beszéljenek helyettem a képek:

- Folytatása következik! -

Színesedő világ

Szokatlan hely, szokatlan ágy, (10 személyes emeletes, ahol a nők és a gyerekek lenn, míg a férfiak fenn aludtak, ha... tudtak) de azért csak megvirradt. :) Az ablakon beszűrődő fény egy színesedő világot tárt elém.

Nem számít a korgó gyomor, ezt látni kell! Gyors mosdás, öltözés és irány... völgynek le, hegynek fel, felfedezni a környezetet!

- Ég és föld között, de... erre egy külön fejezetben visszatérek. -

A levegő harapni való, a hőmérséklet - 16 C-fok, de... nem éreztem, mert a látvány lenyűgözött.

A szikrázó napsütés, a fantasztikusan kék égbolt, a szikrázó hó, az elnyúló árnyékok, az erdő mélyébe beszűrődő fények, a kis istálló előtt álló szán...

- Mindég vágytam egy igazi szánkázásra, de sajnos ez most is kimaradt. Lehet, hogy vissza kell ide még jönnöm? -

...és a magányosan álló, gyönyörűséges fenyő.

Ehhez a fenyőhöz minden nap visszatértem...

lenyűgözött a nagysága, a formája, a szikla-szilárd kiállása:

Ahogy a nap egyre feljebb emelkedett,  úgy élénkült az élet. A házunk melletti sípálya és a játszótér lassan-lassan benépesült.



Sétám után jól esett az "otthon" melege.

Társaim többsége még aludt, én pedig - az étkező ablakain át - gyönyörködtem a megunhatatlan látványban.
- Ismét kérdés volt, hogy... élem, vagy álmodom? -

- Folytatása következik! -