2010.08.19.

Az a nevezetes - mondhatnám sorsfordító - dátum, amikor elindítottam a blogomat. Ebből következik, hogy... most volt az első születésnapja! :-)))

Ha visszatekintek, magam is csodálkozom, hogy mennyi (bár közel sem annyi, mint szerettem volna) alkotás, fotó, gondolat, érzés került rögzítésre.
- Arról nem is beszélve, hogy milyen sok, kedves emberrel hozott össze a jósorsom és... vélhetően új barátságok is születtek. -
Kedves barátaimnak, olvasóimnak, drukkereimnek és nem utolsó sorban, a családomnak kívánok kedveskedni ezzel a (ma talált) linkkel, a...

"CSIPKEKÖTŐK" táncával:

Elrontott...

...étel helyett,  festés helyrehozása. :-)



Annyi minden történt-, (pl. voltam Bösztörpusztán /is/ és találkoztunk...)  készült  mostanában, de a bejegyzések elmaradtak. Szóval bőségesen lenne mit bepótolnom! - Főleg, hogy holnap lesz 1 éves a blogom!!! :))) -  Én meg itt csapongok!  De...  a mai élményemet, örömömet - frissiben, melegében - le kellett  írnom.

A történet tegnap este kezdődött, amikor is olthatatlan vágyat és határtalan bátorságot éreztem arra, hogy a pár nappal ezelőtt kimosott, majd növényi festéssel iszonyú ronda szürkére sikeredett csipkefonalamat, valami türkizkékes-zöldes, kicsit sárgás színre fessem. - A bátor jelzőt azért illesztettem be, mert egy teljesen új, általam még nem próbált technikával kísérleteztem. - Az eredmény... 

...valami förtelem, amin még a fehérítő sem segített. Nézegettem, nézegettem azután - ettől már rosszabb úgy sem lesz alapon - jött az ihlet! A maradék (szépen bespájzolt) tojásfestékeim felhasználásával megpróbáltam megfesteni a több hónapja dédelgetett álmomat, az ősz, de leginkább a vadszőlő színeit.

És tádááámmm!!! Ez lett belőle! :-)))

- Most már csak erőt kell gyűjtenem, hogy estére (legalább némileg)

pótoljam az elmaradásaim.

Meg... találni egy szép, leveles csipkekendő-mintát,

hogy a fonalam "testet öltsön"! :-))) -

Aktuális kedvenc

Az elmúlt hetekben készült (még közzé nem tett) "alkotásaim" közül mutatom az aktuális kedvencemet:

A fonalat, egy végkiárusítás során, Ágnestől vettem (vaterán: magnes69) még karácsony előtt. Nézegettem-nézegettem és azután (valószínűleg ebben ez a néha hűvös nyár is befolyásolt) megálmodtam belőle ezt a nagy és meleg kendőt.

Be kell, hogy valljam, én - aki inkább kötni szeretek és nem horgolni - beleszerettem a "nagyimintába", mint alapba. De... valójában a szegély az, ami inspirál! :) - Csak rovom, rovom a sorokat és alig várom, hogy a fonalamhoz megálmodhassam az általam legalkalmasabbnak vélt szegélyt. -

Ebben az esetben figyelembe vettem, hogy a fonalam vastagabb, így a kendő alapja "testes". Ezáltal légies szegély nem jöhetett szóba. Mivel nagy, tömörebb cakkokat gondoltam a legszélére, (hogy lehúzza és hangsúlyozza a mintát) az összhang megteremtése érdekében a bordűr kezdő sorait közbeiktatott pikókkal tömörítettem. 

Ez lett a végeredmény:

Méret: 160 x 80 cm (blokkolás nélkül)

Fonal: 50% gyapjú + még valami /?/ - Finom, puha, pamut tapintású.

Súlya: 40 dkg

Horgolótű: 4,5-ös 
- A színe miatt és egyéb objektív-, szubjektív körülmények miatt alig hagyta magát fotózni. -

És bevallom...

Már újabb "nagyikendőn", egy újabb kihíváson jár az eszem...

Ahol a fonalam színe, textúrája, valami egészen másmilyen szegélyt fog megkívánni...

Amit élvezet lesz kitalálni, összepárosítani, megalkotni. :)

Mi ez?

Szenvedély? Mánia? Szelem?

Vagy "pusztán" az alkotás öröme?

Mindegy is, a lényeg, hogy jó érzés! :) 

Igazolt távollét

Sokan kérdezik miért nem írok, hol vagyok mostanában?

Jelentem, IGAZOLTAN TÁVOL, mert... mostanság körülöttük forog a világ: 

A 2,5 éves ÁKOS féltő gondossággal,

nagy-nagy szeretettel veszi körül az 1 hónapos ÁBELT! :-)

Gyapjút festettem, fontam, kötöttem, horgoltam és még nem mutattam, de most...

ugye érthető a "hallgatásom"? :-)))

Az előző...

... hetek nehéz napjaiban nem volt erőm és "agyam" ahhoz, hogy valami komoly munkába fogjak, viszont tétlenül sem tudtam ücsörögni. Így azután  elővettem az előző évben festett gyapjúfonalaimat és valami egyszerűbe kezdtem.  Mégpedig -  Annás  inspirációja alapján - egy horgolt, "nagyimintás" kendőhöz. Róttam a sorokat, amíg a fonalam engedte, azután félretettem és... csak ma sikerült befejeznem.  Az aránylag tömör alapmintához, valami légies és széles szegélyt álmodtam és íme, ez lett belőle:

Mivel inkább kötni szeretek, mint horgolni, ezért (eddig) nem volt komolyabb mintagyűjteményem és sokat kutakodtam a megfelelő szegély után. Segítségemre - a facebookon nemrég alakult  "kötős-horgolós" csoportból - Zsuzsa (Muzsika) volt, aki önzetlenül, rengeteg mintával látott el. - Ez úton is külön köszönöm Neki! :) 

A Tolnáról származó merinot (tavaly ezt nevezték "csipke fonalnak, az idei sokkal szebb!!!) italporokkal egyszínűre szerettem volna festeni, de - minden igyekezetem ellenére - ilyen cirmos lett. Most azon gondolkodom, hogy valami mással, más színre átfessem-e? Na, majd meglátom! 

Fonal:  saját kezűleg festett, 100% merino

Horgolótű:  4,5-ös

Nagyság:  144 x 65 cm  (blokkolás nélkül)

Súly:  121 gramm

A másik, - azonos időben elkészült kendő - egy piros színű, "Utazó nő", amelyet blokkolás után majd szintén közszemlére teszek. 

Legközelebb viszont, bepótolom a restanciám és megmutatom a fonásaimat.  - Csak legyen elég időm és türelmem a több 100 fotó közül kiválogatni, lekicsinyíteni 1-1 kollázsra valót. - :)))

ÁBEL és pár gondolat

Közhírré tétetik, hogy...
ÁBEL MEGGYÓGYULT! :-)

Ezzel a hajnali fényben pompázó kis virágcsokorral

köszönöm meg Mindenkinek az együttérzést, az aggódást, az imát,

a lelki és spirituális segítséget, a rengeteg pozitív energiát!

Külön köszönöm a celdömölki és a szombathelyi kórház orvosainak, nővéreinek

az időbeni odafigyelést, a lelkismeretes, példaértékű munkát,

amellyel Ábelt és Édesanyját ápolták, gyógyították!

Íme ÁBEL, akiért aggódtunk, akiről az előző bejegyzések szóltak:

"Csitulj, csitulj örökösen aggódó anyai szívem!!!
Hiszen...
Ábel és Édesanyja már elhagyhatta a kórházat..., Andris szerencsésen haza ért Angliából, Dénes meg Hollandiából..., Zitukáék még itthon vannak..., Reni leérettségizett..., Déneske kijárta az óvodát..., Ákos pedig... nagyon örül a kistestvérének. :)))"  

A fenti, tömör információt írtam ismerőseimnek a facebookon, mert... van amikor elakad a szó.

- Mondom is a hozzám közelállóknak, hogy nem akkor van baj, ha sokat beszélek, hanem, ha sokáig hallgatok! -  Most sokáig hallgattam, ezért elnézést kérek azoktól, akik várták a "híreket".

Más...

Az említett közösségi oldalon egy kedves ismerősöm a fenti bejegyzésemhez megjegyzést fűzött: " Ez már csak az anyák sorsa!!" 

Persze, lereagáltam: "‎...és Annácskám, így van ez rendjén és így van ez jól és... Hálás vagyok, hogy megadatott, hogy (gyermekeim apukájával ellentétben) megérhettem, hogy nem volt hiábavaló, hogy nem volt pusztán öncélú a létem."  Szóval, beindultak az érzelmek és beindult egy gondolatsor...

Mert visszagondoltam, hogy tegnap délután is - amikor a drága Déneske unokám velem volt - milyen boldog voltam és HÁLÁS a sorsnak, hogy én - sok szerettemmel ellentétben - megélhettem ezeket a hol nehéz, hol végtelenül boldog perceket. Eszembe jutott Anyukám, aki egyszer, amikor a három gyermekemre nézett, megjegyezte:  "Látod kislányom, ez a feltámadás, mert Őbennük élünk tovább!"

Igen, Őbennük élünk és élnek tovább az Őseink, a már eltávozott szeretteink. Anyám, Apám, Nagyszüleim és DÉNES, a gyermekeim édesapja, akinek csak 50 év adatott, aki a - most már - 4 gyermek közül csak az első unokáját ismerhette... 

S.O.S.

KÉREM, SEGÍTSETEK!

Segítsetek imádkozni, mert ÁBEL ismeretlen eredetű fertőzést kapott.

- Valószínűleg tüdőgyulladás. - 

Már egy napja a szombathelyi, megyei kórház újszülött intenzívén kezelik,
géppel lélegeztetik...