2011. január 14., péntek

Már évek óta...

...vágytam arra, hogy eljussak Erdélybe.

- Valójában a falusi turizmusban gondolkodtam. Egy kis eldugott falu lakosai között szerettem volna elvegyülni, élni a hétköznapi életüket. Szövést-, fonást-, növényi festést-, ételek elkészítését- és végül, de nem utolsó sorban emberséget-, hitet-, gondolkodásmódot tanulni tőlük. Mindent ami ősi, ami autentikus ami a nagyon nehéz körülmények ellenére is segített nekik magyarságuk megőrzésében. Ez a kirándulás nem erről szólt, de emlékei feledhetetlenek. A pár napos út élményeit képekben, rövid kommentekkel szeretném megosztani mindazokkal, akiket érdekel, akik szeretnek, akik ismernek, vagy meg szeretnének ismerni. -

Egy régi, kedves ismerősöm (tudva ezt) felajánlotta az autójukban még meglévő 1 szabad helyet és a társaságukat. Boldogan elfogadtam. :)
Január 2-án indultunk és az első pihenőnk a Királyhágón volt:



Baráti szállás várt minket Székelyudvarhelyen, amely este és nappal is csodálatos város:


- Csodálatos azaz érzés, hogy több száz km-re a lakhelyemtől, szinte csak magyar szót hallok. Úgy éreztem otthon vagyok. -

Január 3-án indultunk fel a Madarasra. Szentegyházát elhagyva, egyre nehezebb lett a haladás, így hamarosan meg kellett állnunk és kis karavánunk autóira felkerültek a hóláncok...


...és szakadó hóesésben, hihetetlenül keskeny úton, megcéloztuk a Hargitát!
Felettünk a meredély, alattunk a szakadék és... csak reménykedni mertünk, hogy nem jön velünk szembe egy másik autó.







Ez a kemény szakasz talán csak fél óráig tartott, de aki még sohasem járt erre, annak a végtelenségnek tűnt.  Mesebeli, (hóesésben is) lenyűgözően szépséges táj, kanyar kanyar után és egyszer csak elénk tárult e fekete-fehér paradicsom. Minden, mi szem-szájnak ingere. Csodálatos hegyek, fenyvesek, hangulatos vendégházak, sí- és szánkópályák és... játszótér a gyerekeknek: 





Szállásunk úgynevezett pályaszállás volt, amelynek panorámás ablakaiból közvetlenül a sípályára lehetett látni. - Az alábbi fotót a (koedukált) szobánk ablakából készítettem. -


Kipakolás és némi pihenő után, irány az első kis túra az óriásfenyők hazájában!



A fenyők között eltörpül az ember.


- Mesebeli szépség, de... nekem mindvégig nagyon hiányzott a Családom. Jó lett volna ezt az élményt velük, közösen megélni. Na, de... ami késik, nem múlik! -

Rövid, bevezető sétánk után a vendégház barátságos kandallójánál melegedtünk, majd (a hálóhelyeket illetően, némi szervezkedést követően) nyugovóra tértünk.


A felhők elvonultak, csillagok ragyogtak a hatalmas égbolton és én szívrepesve vártam, hogy mit hoz a holnap? 

- Folytatása következik. -

2011. január 13., csütörtök

Boldogságos évkezdés

Először is...
MINDENKINEK BÉKÉS, BOLDOG, SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

Régi vágyam teljesült, mert...
olyan kivételes szerencse ért, hogy a 2011-es év  első napjait Erdélyben, a MADARASI HARGITÁN tölthettem.
Élményeimmel, fotóimmal hamarosan jelentkezem, de...
addig is egy kép annak bizonyságául, hogy a felhők fölött valóban mindig kék az ég! :)


2010. december 30., csütörtök

...és újra...

...hálát adtam! :-)
Karácsony másnapján újra együtt a "Nagycsaládom", sőt - ha lehetőség van rá - Testvéremék is. Ez azt jelenti, hogy 24-ét követően már ismét elkezdem a készülődést a vendégfogadásra.
- 25-én előkészületek 26-a éjjel 02-ig, utána némi alvás, majd hajnali 5-kor kelés :-)))  ...persze nagyon szívesen és örömmel csinálom, amíg... bírom! -
Én mindég szeretnék újítani, de gyerekeim közlik: "semmi variálás, a szokásos menüt kérjük!" Ám legyen!
Tekintettel a már addigra rendesen leterhelt gyomrokra, az igény:
Újházi tyúkhúsleves csigatésztával (jelen esetbe 2 tyúkból), töltött csirkecombok (májas és gombás töltelékkel) és... (ne nevessetek ki, de ez a lányok kedvence) rengeteg rántott csirkeszárny (amit a délutáni beszélgetés, nevetgélés közben /is/ örömmel csipegetünk), rizibizivel és (három féle hagymával rétegezve készült) burgonyasalátával.
Részemről némi drukk, hogy időben készen legyek, (persze lánykám mindég besegít) a Család részéről pedig jókedély és sok éhes száj jellemzi a délkörüli időpontot.
- Így aztán a folyamatról pár fotót még tudtam készíteni, de a tálalásról már egyáltalán nem. :-))) -


Szépen, lassan, gyöngyözve forrt, mint ahogy a "nagykönyvben" meg van írva,
mind addig... amíg elkészült:


Pironkodó töltött csirkecombok :)


Hagymás burgonyasaláta, piros-fehér-zöldben


...és én ismét hálát adtam, hogy mosogathatok, mert volt kiknek és mit főznöm.

2010. december 25., szombat

Én hálát adtam...

A tegnapi Szent Este azon ritka alkalmak egyike volt, amikor együtt lehetett a teljes Családom. A vacsora fő fogása - szokás szerint - halászlé volt.


 “Miközben mosogatsz, imádkozz!
Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti,
hogy volt bennük étel,
hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről:
főztél, és asztalt terítettél.
Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia,
vagy nincs kinek megterítenie…”
(Paulo Coelho)

Én hálát adtam és... remélem, hogy holnap is hálát fogok adni.

2010. december 24., péntek

Áldott, Békés, Szeretetteljes Karácsonyt!


Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.
/Pálfalvi Nándor/

2010. december 23., csütörtök

2010. december 22., szerda